Rácsodálkozás Lutherre

"Rácsodálkozás Lutherre"  ** > Írta:Kovács "Zsotza" Zsolt <  **     Október hónapban vagyunk,-és ha október,akkor reformáció.   Minden évben október 31-én emlékeznek meg a protestáns keresztények (Tradicionális hittestvérek kedvéért: Keresztyének) arról a történelmi Nagy Kezdetről,amikor Martin Luther  (Luther Márton) német szerzetes a Wittenbergi Vártemplom kapujára kiszögezte a 95 tételből álló  megújulási kiáltványát-protestálását.   Sokan,sok okosságot,tanulságot megfogalmaztak  már a reformációval kapcsolatban.   Idén,2009-ben  is lesznek  ünnepi Istentiszteletek.  "Pluszban"  itt van még idén  a Kálvin-év,500 éve született Jean Calvin  (Kálvin János) francia reformátor.  Szóval nem eseményben nem lesz hiány....  Lesznek ünnepi Istentiszteletek,méltató prédikációk:Milyen bátor,egyenes,és hűséges tesók voltak Lutherék,Kálvinék,Husz Jánosék,Hubmayer Baltazárék,Münzer Tamásék- ami  igaz is!    Lesznek konferenciák,történelmi visszatekintések,  egyházzenei koncertek, tudósok,teológusok fognak értekezni a Reformáció történelmi  jelentőségéről,társadalmi hatásáról.   Teológiát nem végzett,"laikus" keresztényként nem is szeretnék belemenni  hatalmas  tudományos-történelmi elemzésekbe-régen megették már hozzáértő tanult emberek.    Inkább arról írok,nekem mit jelent a reformáció-közreadom rácsodálkozásaimat.    Luther egy szegénységből a középosztályba feljutott családban  nőtt fel.  Ebből következne logikusan,hogy hallgat apjára,aki jogásznak szánta.  Evvel a hivatással -gondolom- már abban az időben is a társadalom felsőbb rétegébe  juttatta volna Luther Mártont.  Valószínűleg gyerekként,kamaszként kijutott az egész családnak a nélkülözésből. A rossz emlékek mindenféleképpen jó  motiváció volt egy jól fizetett,társadalmilag megbecsült  életpálya felé.  Mindig rácsodálkozom,amikor olyan élet-utakat ismerhetek meg,amikor  szegénysorsú  emberek önként lemondanak az anyagi jólétről. Mózes,Pál apostol,-vagy a legnagyobb példaképem:Jézus Krisztus is ilyen pályát futottak be.     Az,hogy valaki többre értékeli a lelki-szellemi gazdagságot,nem  csak a zsidó-keresztény kultúrába fordult elő-az egyik legismertebb példa Sziddhártha Gautama,akit a világ Buddhának,"Megvilágosodottnak" ismert meg.  Tehát Luthernek fontosabb volt a vallási-lelki élet az (anyagi) karriernél.   Mint köztudott,ágostonrendi szerzetes lett.   Komolyan veszi a római katolikus hitéletet.  Szinte rajong Rómáért.  De még római zarándokútja során is a Római Katolikus Egyház elvilágosodását tudta megtapasztalni.  Alternatíva nem volt,vágyott  egyháza szellemi-lelki  megújulására.   Bármennyire komolyan vette a vallás-gyakorlatot,békessége nem volt.     A világosság Luther életébe a Biblia által  jutott el.  Talán hosszú lelkiismereti vergődései alatt jutott el arra az álláspontra,hogy nem a "hivatalos egyházi szemüvegen" (szemellenzőn) keresztül olvassa-értelmezi Isten szavát.   El kellett jutnia arra a  lelki mélypontra,amelyre Pál apostol  is került-aki élete nagy válságában így fordult Jézus Krisztushoz:"Mit akarsz Uram,hogy cselekedjem?"   Elkerülhetetlen,hogy a valódi reformáció abból a személyes lelki válságból,fájdalomból szülessen meg,hogy rádöbbenjek,ahogy Luther,és a többi reformátor életében is történt:Inkább a Biblia mellett foglalnak állást,mint a hivatalos vallásos tekintélyek előtt hajoljanak meg.  Mindezt tenni akkor,a Középkorban,amikor a vallás-szabadság,és a tolerancia nem éppen ismert fogalmak voltak.     Mennyi minden visszahúzhatta volna az ágostonrendi fiatal szerzetest....Hiszen ellentmondani  csaknem másfél évszázados Biblia-értelmezéseknek,hagyományoknak....azért nagyon kemény dolog volt.  Talán nem mindegyik pap,püspök volt erkölcsi nulla-és mégis az egész  vallási  Világgal "szembe menni"-ez mindig fájdalmas út volt a Történelemben,emlékezzünk az Ószövetségbeli magányos prófétákra.  Ami még csodálatos a reformációban: Bár a német fejedelemségekben a köznépnek fel kellett venni a választófejedelem vallását-de más országokban gyökeret tudott verni a Hitújítás, a Bibliát elsőszámú tekintélynek tekintő kereszténység.  Szerintem,ha csak emberi próbálkozás lett volna a reformáció, akkor néhány évtized alatt elsorvadt volna.  Általában,ha reformációról beszélünk,szinte mindig az egyes emberek kerülnek előtérbe- ami érthető is- de nem szabad elfeledkeznünk arról: Az "egyszerű köznép"  nélkül  nem lehetett  volna maradandó ez a Lelki Forradalom.     De  rácsodálkozom Luther bátorságára-szembefordulni avval a "törvény-vallássá" süllyedt kereszténységgel,amely ugyanúgy elfordult a Mindenhatótól,mint Jézus földi élete során Izrael.  Ahogy  Luther jobban megismerte a Biblia   felszabadítóigazságait,úgy merte vállalni az elutasítást,kiközösítést.     Felszabadította az a meggyőződés,hogy aki felismerte önmagában a megváltásra szoruló bűnöst,és Jézus Krisztusban a Megváltót, a Szabadítót-akinek Kezében van a hívő élete,és üdvössége.   Egyháztörténelmi fordulópont,amikor Luther Márton előtt Isten Lelke világossá teszi:" Az igaz ember pedig hitből fog élni"  (Pál apostol levele a Rómabeliekhez 1.fejezet 17.vers)   Ez volt a fordulópont,amikor már nem az Egyházban hitt,hanem Istenben.  Amikor a rabbik,főpapok-később- pápák,püspökök,stb. ...  tanítása felülírja a Bibliai kijelentést,abból  elkerülhetetlenül a lelki-vallási élet süllyedése következett.    Úgy vallom,hogy elkerülhetetlenül fontos,hogy minden hívő keresztény életében  kell történnie ilyen "lutheri torony-élménynek"   Semmiképpen nem akarok "kegyes vallási skatulyát" gyártani- találkoztam már keresztény honlappal,amelyen a regisztrációnál kérte a megtérés dátumát is-napra pontosan(!?)   Nos,szerintem előfordulhat ilyen is-de ebből általános gyakorlatot nem tudnák csinálni.   De ha valaki hittel olvassa a Bibliát,és azt  elfogadja első számú tekintélynek,akkor vállalnia kell Lutherhez,és a többi  hitben járó keresztényhez hasonlóan.hogy szembekerülhet a "vallási hivatalosokkal".   Biztos vagyok abban,hogy lesz legalább egy Biblia Ige-szakasz,amely megfordítja az Isten-kereső ember élet-irányát!  Nekem a János apostol első levele 5.fejezet 13.verse volt ilyen "lutheri torony-élmény"!   1994-ben -még a Jehova tanúi Vallás-szervezet tagjaként rendszeresen jártam Bibliákat vásárolni a budapesti Ó utca 16. szám alatti Evangéliumi Kiadó könyvesboltjába.  (Itt van a Keresztyén Testvérgyülekezet imaháza is.)     Egyik ilyen "bevásárló-körutam" során megkérdezte egy idős Testvérgyülekezeti  bácsi : Milyen gyülekezetbe járok?    Nem akartam riadalmat kelteni-"farkas van a tyúkólban"-nem szerettem volna megmondani,hogy Jehova tanúja vagyok.   Mivel nem tágított,mégis felfedtem  hovatartozásomat.   No,-gondoltam :-)- most beszélgethetünk a Szentháromságról....de másról beszélt a bácsi....."Fiatalember,van-e magának örök élete?"    Teljesen  meglepett....meg le is döbbentett..Mit válaszolhattam Jehova tanújaként?   "Nem lehet tudni ezen a világon. A kegyelmet ki kell érdemelni."  Hazafelé utazva tűnődtem...idős,Bibliát olvasó ember-hogy is kérdezhet ilyen vakmerő kérdést...?    Hónapok teltek el.  Rendszeresen hallgattam a MERA (Magyar Evangéliumi Rádió) műsorait. --link--->> http://www.mera.hu <<---  Az egyik műsorban az üdv-bizonyosságról volt szó. Gondoltam : valami amerikás vallásos túlzás lehet-nem lehet ezt komolyan venni-meg hát nem is lehet azt biztosan tudni....majd ha eljön az Armageddon!  Amikor a műsorvezető felolvasta a Bibliából a már korábban említett  1.János 5:13-at, arra gondoltam : Ez valami félrefordítás lehet csak!!   De megnéztem a Bibliámban-és még a Jehova tanúi által készített "Új Világ Fordítás" is így adja vissza (-kiemelés tőlem! -Zsotza)  "Azért írom nektek ezeket,hogy t u d j á t o k,hogy örök életetek van,nektek akik hisztek az Isten Fiának nevében."  Egyszerre letaglózott,és felemelt Isten Szava.  Ha ez így benne van a Bibliában,akkor erről beszélni kell!! -gondoltam nagy naívan.  Legközelebb a gyülekezetben megmutattam a felfedezésemet.  Húzták is a szájukat az Őrtoronyban hívő társaim... "Kedves Zsolti testvér,együtt kell haladni Jehova Isten  Szervezetével -nem lehet előzni ám!" ** "Khmm...hát várni kell a Hű,és bölcs Rabszolga(tartó- Zsotza) Osztály kinyilatkoztatására..." ( Magyarázat: A "Hű és bölcs Rabszolga-Osztály a Jehova tanúi Egyház tanítóhivatala, kijelentései -"elvileg" nem tévedhetetlenek- gyakorlatilag   kötelező a Biblia-értelmezéseit minden Jehova tanújának elfogadni!  Olyan ez,mint anno' a Német "Demokratikus" Köztársaság.... )  Szóval nagyon kényelmetlen volt a szitu' mindenkinek.  És ez még a kezdet volt...Elhatároztam,mint Luther:Elkezdem -tisztán- csak a Bibliát tanulmányozni-Isten kegyelmére támaszkodva.  A Reformáció egyik nagy értéke,újra-felfedezése: Isten Szentlelke magyarázza a Bibliát,-képes megvilágosítani a Krisztusban hívőket.  Ahogy haladtam  Szentírás tanulmányozásában,úgy kezdett világossá válni:Mennyi mulasztás,hiába kimondott beszéd,cinkos hallgatás,és még sok más dolog terhel-bűnként!  Megvallottam,és megtagadtam ezeket.  Mivel az Őrtorony Társulat feltétlen engedelmességet követel a Jehova tanúitól,így egyetlen választásom maradt:  A kilépés.  1995 április 24-én írtam meg az  Elkülönülő levelemet.  Hiszem,hogy adósa vagyok az őszinte,Isten-és kegyelem kereső Jehova tanúinak,hogy megmutassam: Ahogy Luther Márton élete,és üdvössége, - úgy a Jehova tanúi üdvössége sem egy Szervezet hatalmában van-még ha az ellenkezőjét is állítják,hogy nem lehet üdvözülni az Őrtorony Társulat nélkül.  Akinek Jézus Krisztus az Ura,és megváltója-és bűnbánattal csak Isten kegyelmében bízik,az újjászületett,-és Isten előtt igazságosnak számít Jézus Krisztus Váltság-áldozata által!  Bárcsak minél több ember  velem együtt rácsodálkozna Isten kegyelmére,amely hatalmasat alkotott  Luther Márton,-és még sok Igazság-kereső ember életében!  ** Rómaiakhoz írt levél 5.fejezet 1.vers: " Így tehát most,hogy a hit eredményeként igazságossá nyilvánítottak minket, örvendjünk békének az Istennel  Jézus Krisztus,a mi Urunk által" (Jehova tanúi "Új Világ Fordítása"- kiemelések tőlem-Zsotza) 







Comments (0) Posted to reformáció,kereszténység 10/23/2009 Edit

Reformáció-kell e nekünk...?

Reformáció-Kell e nekünk…? Egy korábbi csoportos Bibliatanulmányozáskor a gyülekezetemben Ezékiás életéről tanultunk. Szóba került az uralkodásának idején végrehajtott radikális reformáció.A beszélgetés során érintve lett a Katolikus Egyház néhány középkori túlkapása,és egy-két tanbeli tévedése,-de nekem úgy tűnt,hogy az egyházi reformáció ügye az anabaptista elődök munkájával véget is ért….Hogy van ez? A reformációról CSAK egyéni szinten szabad gondolkodni/cselekedni-vagy pedig l e h e t s é g e s , hogy Baptista Egyházunk (is) reformációra szorul (-na)? Először arra gondoltam,hogy ez egy tabu téma:nem beszélünk róla -az aktuális egyházi helyzetről,és a reformok szükségességéről-(és ezzel a probléma el van ásva) Nekem sincs könnyű helyzetem evvel kapcsolatban:Nem titok,hogy megtérésem előtt a “Jehova tanúi” felekezethez tartoztam,és megtérésem után -látva előző közösségem abszolút elzárkózását az őszinte,nyílt párbeszédtől-nem maradt más utam,mint a kilépés.Ezt nem is bántam meg-dicsőség Jahve Úr Istennek! A Baptista Egyházban testvéri szeretetet,és segítségnyújtást találtam-valamint lelki otthonra,-és ez nagy dolog! De képletes tükörbe nézve szembesülnöm kellett a kikerülhetetlen kérdéssel-anélkül,hogy notórius kritizáló lennék,hogy tekintem a Reformáció ügyét,és Egyházunkal,-gyülekezetünkkel kapcsolatban? Lázadó ,”renitens”testvér vagyok-e,ha (f)elismerem:Nem csupán nekem,a keresztény embernek kell napról-napra megújulni-hanem a baptista Egyház is reformációra szorul! Sokat segített nekem Bayer György,jól ismert lelkipásztor testvér “Küldetés” című könyve,amelyből szeretnék hosszabban idézni:”Mire gondolsz,ha azt hallod,:Reformáció!? Míg mi a reformációnak,reformálatlan emlékünnepet szentelünk,ne feledjük,hogy Isten szavának hamisítatlan igazáért mártírok vére folyt.(Mantz Félix,Grebel Konrád,Hubmayer Baltazár,stb….)… Ők nem ismerték,de legalábbis nem alkalmazták teológiájukban a tolerancia,lojalitás,mai értelemben vett szavait.Reformáció reform nélkül,tolerancia biblicitás nélkül,ökumenikus lefelé nivellálódás identitástudat nélkül,küldetéstudta a következmények válalása nélkül.(Kicsit sok volt a szocializmus égig magasztalásából,a felszabadulás napjának ünnepléséből stb.)Közben mégis reformáltak lennénk,protestánsok,akiknek a pogányság terpeszkedéséhez egyetlen szava sincs?(Képviseltetjük magunkat,egyetértünk,bólintunk, tapsolunk.Meddig még,és hova vezet ez? Ébredéshez? Misszióhoz?) Az egyén,a család,a közösség,az egyház folyamatos reformációra szorul.Erről tanúskodik a Biblia.Miért szükséges ez?Mert a Sátán a deformálás specialistája.Mindent megdeformál,eltérít,letérít,szétdobál.Ezért szükséges a bibliai reformáció,melyet Isten Igéje,Szentlelke által,eszközein keresztül végez.Ma is ezt akarja tenni.”-Eddíg az idézet.Érdekes volna,-érdemes volna egy közvélemény-kutatást végezni a gyülekezetünkben:Milyen KONKRÉT területeken lenne szükség a reformációra? Lehetséges a gyülekezetünk Testvérisége szerint az,hogy valamilyen tanításunk-gyakorlatunk eltér a Bibliától?Meglepő,-és felszabadító volt tapasztalni,hogy tárgyilagosan,-pozitív értelemben-szókimondóan lehet(-sőt! kell!) beszélni a megújulásról,reformációról-ahogy Bayer Testvér is tette.Gondoljunk csak bele:Ha a reformátorok nem vállalták volna fel az egyenes,bátor állásfoglalásokat-protestálásokat-akkor nem lennének protestáns,evangéliumi egyházak! Ha például Luther csak a keresztény életvitel megújításával foglalkozott volna,alapíthatott volna egy újabb szerzetes-rendet.A mindenkori pápák megtűrték a radikálisabb szerzeteseket is-ha nem nyúltak hozzá a tanításokhoz,és nem leplezték le az egyházi tévedéseket! Abban látom-én személy szerint-a reformáció akadályát,hogy korunk embere vagyok! És a legfontosabb érték az Igazság előtt:A kényelem.A hamis ideál:A “Jó Keresztény mindenkivel békében van”-Mindenáron? Mert nincs reformáció konfliktusok,viták nélkül,barátok elvesztése nélkül! Ha felülvizsgálnánk tanításainkat,tradícióinkat,(Pl.:A Katolikus Egyházhoz,Ökumenikus mozgalomhoz való viszony,Evolúció elfogadása a tiszta Teremtés-tanítás helyett,pogány”ünnepi szokások”-karácsonyfa,húsvéti szokások,stb..) ”Sola scriptura”-egyedül a Szentírás!Ezt vállalták az ünnepelt reformátor hitelődök-és vállalták a rizikót,az életveszélyt! Vállalom-e/vállaljuk-e a rizikót,-úgy,hogy nem kell az életünk felől aggódnunk ezért-hogy kiderül:Bizony ránk ragadtak nemkívánatos,Igével nem indokolható megalkuvások ,és amikért minimum imádkozni kellene,hogy adjon az ÚR bátorságot,és világosságot elhagyni azt,ami nem Bibliai (tanítás,hagyomány,szemlélet)-akkor legalább a legfontosabb megtörténhetne :Az első lépés! Mert mindig az első lépéssel kezdődik a legnagyobb út is,és sokszor az első lépéshez kell a legtöbb bátorság is! Adjon nekünk Jahve Atyánk ehhez erőt,alázatot,és reformátori bátorságot!

Comments (0) Posted to Generalna , reformáció,kereszténység 09/10/2009 Edit

Around here

Categories

Moji linkovi

Generalna

Feeds